A Kis Bizsu

A Goncourt-díjas francia író, Patrick Modiano A kis Bizsu című regénye irodalmi értékei okán érdemes az olvasást az utószóval kezdeni, melyben a fordító, Rőhrig Eszter a mű belső- és külső utalásrendszerét feltárva mély jelentéstartományokat nyit meg az olvasó előtt. Dicséret illeti az idegenvezetőként dolgozó fordítót azért is, mert "A szeretet olyan, mint a nevetés és a könnyek - euforikus és romboló" című írásában megpróbálkozik a regény egy lehetséges értelmezésével is. Az elbeszélő főszereplő, a tizenkilenc éves Thérèse megpillant a párizsi metró (és egyben a világ) legnagyobb állomásán, a Châtelet-én egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Anyja valóban meghalt Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak táncos karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben "Kis Bizsunak" hívott? S vajon ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Szinte egy másik valóság képződik a szép és magányos lány tudatában, miközben igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s új kapcsolatai (Badmajev, egy patikusnő) segítségével kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül. Az igényes irodalom kedvelőinek ajánlható a Jean-Monnet irodalmi díjjal jutalmazott regény.